Agyvelőgyulladás - encephalitis

Mi az encephalitis?
Az encephalitis az agy és a gerincvelő gyulladásos megbetegedése. A betegség hamar agyduzzadást okoz, ami megváltoztatja a gyermek viselkedését, tudatát, sokszor görcsrohamokat is indukál.

Mi okozza az encephalitist?
Az encephalitisek leggyakoribb oka vírusfertőzés (herpes simplex, veszettség). A kötelező védőoltások jelentősen csökkentették az encephalitisek előfordulásának gyakoriságát (kanyaró, rubeola, mumps). Encephalitis előfordulhat még fertőzött állat csípése vagy harapása után is (pl. kullancs - kullancsencephalitis; macskák - toxoplasmosis, macskakarmolás-betegség). A szúnyogok Európa területén nem hordoznak fertőző betegséget.

Mik az encephalitis tünetei?
Az encephalitist gyakran megelőzi egy banális vírusfertőzés (felső légúti hurut vagy hasmenés-hányás). Az encephalitis tünetei szerteágazóak lehetnek, és minden gyermekben másképpen jelentkezhetnek. Az alábbiak a leggyakoribb tünetek:

• fejfájás, vagy ha a gyermeknek még van nyitott kutacsa (a koponya tetején lévő lágy rész) akkor az feszes, kidomborodó
• a gyermeket zavarja a fény (fotoirritáció)
• tarkókötöttség (a gyermek hiába lazítja el magát a nyakizmok mereven tartják a fejet)
• aluszékonyság, kedvetlenség, letargia
• fokozott ingerlékenység
• bőrkiütések
• a kommunikáció nehezedik, a gyermek nehezebben tudja kifejezni magát
• zavartság, hallucináció

Hogyan diagnosztizáljuk az encephalitist?
Az encephalitis diagnózisa a klinikai tünetek és bizonyos eszközös és laboratóriumi vizsgálatok eredményein alapszik. Nagyon fontos a megelőző történések felderítése (kullancs-csípés, idegen állattal való találkozás, külföldi utazás, megelőző betegségek, védőoltások stb).
A további vizsgálatok a következők lehetnek:

• Vérvizsgálatok,
• képalkotó vizsgálatok
• röntgenfelvétel
• MRI (mágneses magrezonancián alapuló felvétel, az agyszövet szerkezeti képét nagyon pontosan mutatja)
• CT (computer tomográfia, hasonló az előzőhöz, de inkább a csontos képletekről ad pontosabb képet)
• bakteriológiai vizsgálatok székletből, vizeletből, orr- és torokváladékból, gerincvelői folyadékból
• EEG: electro-encephalogram, a koponyára illesztett elektródákkal az agy elektromos tevékenysége regisztrálható, bizonyos betegségekben (így pl. encephalitisben) a jellegzetes görbék megváltoznak.
• ritkán sor kerülhet sebészi beavatkozásokra is (agybiopszia, koponyaűri nyomásmérés)

Hogyan kezeljük az encephalitist?
Az encephalitisek kimenetele a korai felismerésen és a kezelés korai elkezdésén alapszik, de alapvetően függ a betegség súlyosságától. Az encephalitises gyermeknek feltétlenül kórházi kezelésre van szüksége. A kezelés célja az agyduzzanat kontrollálása, a szövődmények megelőzése és a fertőzés visszaszorítása. Súlyos esetekben szükségessé válhat gépi lélegeztetés alkalmazása is.
Gyógyulás után sok esetben hosszú időbe telik, amíg a teljes neurológiai (beszéd, mozgáskoordináció) regeneráció megtörténik, néhány esetben sajnos maradványtünetek az élet további részében mindvégig megmaradnak.