Láz

Láznról akkor beszélünk, amikor a testhőmérséklet a normálisnál magasabb szintre emelkedik. A végbélben 0,5 fokkal magasabb hőmérséklet mérhető, mint a hónaljban vagy fülben (ezért a végbélben mért értékből 0,5 fokot le kell vonni, hogy a számok összehasonlíthatóak legyenek). 37 és 38 °C fok között hőemelkedésről, 38 °C fok fölött lázról beszélünk, bár a határok nem abszolút szigorúak, egyesek 38,5 °C fokig kitolják a hőemelkedés/láz határát.

A láz nem sürgősségi állapot.
Ennek ellenére azért kerül mégis a láz a sürgősségi helyzetek közé, mert gyakran ez az első tünet, amitől a szülők igazán aggódni kezdenek, másrészt nagyon fontos a helyes lázcsillapítási módszerek ismerete. Fontos tudni, hogy a láz nagysága nem áll összefüggésben a betegség súlyosságával. Igen magas és nagyon nehezen csillapítható láz járhat egyszerű vírusfertőzésekkel is, míg kis hőemelkedés kísérhet akár életet veszélyeztető betegséget is. 

Mit tegyen, ha azt gondolja, hogy gyermeke lázas:

• mérje meg a hőmérsékletét,
• ha csak hőemelkedést mér, 1-2 óra múlva ismételje meg a mérést (a testhőmérséklet normálisan is ingadozik)
• bőségesen lássa el folyadékkal gyermekét.

Mikor keresse fel orvosát?

• ha gyermeke két hónaposnál fiatalabb,
• nagyon irritábilis, vagy magyon aluszékony,
• nehézlégzése van, vagy gyorsabban vaszi a levegőt,
• nyaki vagy tarkótáji fájdalomról panaszkodik, illetve nyakát szokatlan helyzetben tartja,
• ha görcsrohama volt,
• ha két nap elteltével gyermeke még mindig lázas/hőemelkedése van,
• ha gyermeke kiütéses lesz,
• fülét piszkálja, fülfájásra panaszkodik,
• 12 óra alatt nem ürített vizeletet,
• ajkai berepedezettek, szája száraz, nyelve lepedékes.

Mit NE tegyen!

• ne használjon alkoholos fürdőt vagy alkoholos törlőkendőt a gyermek lehűtésére
• ne használjon jeget vagy jeges fürdőt hűtésre
• ne öltöztesse túl a gyermeket
• ne aggódjon, ha a gyermek nem eszik, a folyadékbevitel (ivás, szopizás) a fontos
• ne keverje össze a lázcsillapítók adagját, ne adjon többet az előírtnál

Hogyan csillapítsunk lázat?

Gyógyszerek:

Alapvetően három féle hatóanyagot alkalmazunk lázcsillapításra. Az egyik a paracetamol a másik az amidazophen vagy noramidazophen, a harmadik az ibuprofen. Egyiket sem szabad 4-6 óránál gyakrabban ismételni, de a vegyületeteket lehet váltogatni. A paracetamol hatásának kialakulására sokat -akár másfél órát is- várnunk kell, de a gyermekek jobban tolerálják, mint az amidazophent, amelynek egyébként gyorsan kialakuló és drasztikus lázcsillapító hatása van (de több a mellékhatása is). Az ibuprofen vegyület is viszonylag hamar fejti ki hatását, mellékhatásai nem számottevőek. Nagyon fontos, hogy gyermeke testsúlyához mérten mindig a megfelelő mennyiséget adja a gyógyszerből. A recept nélkül kapható megfázás elleni készítmények gyakran tartalmaznak paracetamolt vagy ibuprofent is, ezt a lázcsillapító adagolásánál vegye figyelembe! Acetilszalicilsav tartalmú gyógyszert (Aspirin, Kalmopyrin) 18 éves kor alatt láz- vagy fájdalomcsillapítás céljára alkalmazni tilos!

Fizikai módszerek:

Borogatás: A gyermek egész testét (a kezeit is) langyos vízbe mártott lepedőbe tekerjük, kb 10 percenként cseréljük (3-4x). A betekert gyermeket nem kell betakarni (az gátolja a hőleadást). A csuklók és a homlok borogatása -bár a gyermeknek jóleső érzés- a lázat egyáltalán nem csillapítja.

Hűtőfürdő: A kádba az átlag fürdővíznél nagyobb mennyiségű, a gyermek számára kellemes (a lázával azonos hőfokú) vizet töltünk. A vízbe folyamatosan, lassú sugárral eresztjük a hideg vizet. Fontos, hogy a hideget ne közvetlen a gyermekre engedjük. A hűtést addig folytatjuk, amíg a víz hőfoka kb 30 °C fok körüli lesz (10-15 perc alatt). Ha a gyermek dideregni kezd, a hűtőfürdőt szakítsuk meg.