Laktóz intolerancia - tejcukor érzékenység

Mi a laktóz intolerancia?
A laktóz intolerancia a vékonybélben található egyik enzim, a laktáz hiánya vagy csökkent termelődése, melynek következtében a szervezet a tejcukrot (a laktózt) nem tudja lebontani. A magyar kifejezés "tejcukor érzékenység" nem pontos, mert itt nem allergiás folyamatról van szó, hanem a laktáz nevű emésztőenzim hiányáról (helyesebb lenne "tejcukor lebontási mehezítettség"-nek nevezni a betegséget).
A laktáz enzim a vékonybélben termelődik és a tejcukormolekulát - ami két összekapcsolt glukózmolekulából áll -  bontja glukózmolekulákká. Felszívódni (vagyis a vérkeringésbe bejutni) csak a glukózmolekula tud, a laktózmolekula túl nagy mérete miatt nem tud átjutni a bélfalon. Laktáz enzim hiányában a bélben felszaporodó laktózmolekulákat a bélbaktériumok kezdik erjeszteni és az erjedés miatt felszabaduló gázok okozzák a laktóz-intolerancia kellemetlen tüneteit.

Mi okozza a laktóz intoleranciát?
Gyomor-bélrendszeri betegségek, fertőzések után a laktáz termelés átmenetileg csökkenhet, a gyermekkorban leggyakoribb átmeneti laktóz-intoleranciát okozva. Felnőtt korban a laktóz intolerancia már nem átmeneti, hanem végleges, gyakorisága az életkor előrehaladtával egyre nő.

Mik a laktóz intolerancia tünetei?
A tünetek laktóz (tejcukor) tartalmú élelmiszerek elfogyasztása után fél órával kezdődnek (esetenként később, akár 2 órával az étkezés után). A leggyakoribb tünetek a következők:

• hányinger
• gyomorgörcs, bélgörcs
• felfúvódás
• fokozott gázképződés
• hasmenés

A tünetek súlyossága az elfogyasztott laktóz mennyiségétől és az egyéni tűrőképességtől függ.

Hogyan diagnosztizálják a laktóz intoleranciát?
A laktóz intolerancia kimutatására két módszert alkalmaznak:

• laktóz tolerancia teszt: Rövid éhezés után a beteg laktóz tartalmú folyadékot iszik, a következő 24 órában az ürített székletek laktóz- zsír és glukóztartalma vizsgálható.
• kilégzéses hidrogén teszt: Laktóz tartalmú folyadék elfogyasztása után a kilégzett levegő hidrogéntartalmát mérik. A meg nem emésztett laktózt a bélbaktériumok erjeszteni kezdik, az erjedés eredményeképpen hidrogén keletkezik, melynek a koncentrációja a kilégzett levegőben mérhető - ez a vizsgálat terjedt el Magyarországon
• genetikai teszt: szájnyálkahártya-mintavétel alapján végzett gyors laboratóriumi módszer, a betegség genetikai hátterét mutatja ki.

A laktóz intolerancia genetikai háttere

A betegség genetikai háttere ma már részletesen ismert, ez teszi lehetővé a genetikai vizsgálat elvégzését is. Az elsődleges laktóz intolerancia oka a betegek több, mint 90 százalékában a laktáz-génen lévő polimorfizmus (C/T-13910). A "C" típus a laktáz gén aktivitását gátolja (azaz nem termelődik laktáz enzim), a "T" típus a laktáz gén normál működéséért felelős (azaz termelődni fog laktáz enzim). Azok a személyek, akiknek mindkét kromoszómáján a "T" típusú allél van jelen (TT), egész biztos, hogy sohasem lesznek elsődlegesen laktózintoleránsok. Azok a személyek, akik a CC allélpárral rendelkeznek, egészen biztosan laktóz intoleránssá válnak, nagy valószínűséggel még gyermekkorukban. Akiknek CT típusú allélpárjuk van, azoknak a kockázata fokozott arra nézve, hogy laktóz-intoleránssá váljanak valamikor életük folyamán (általában 40 éves kor körül).    

A laktóz intolerancia kezelése

A vékonybél elveszett laktáz enzimtermelését jelenleg semmilyen módszerrel nem tudjuk visszaállítani. A betegek laktózmentes diétával teljes mértékben panaszmentessé tehetők. Laktáz enzim szájon keresztüli beadására is lehetőség van, de ez a kezelés csak alkalomszerűen adható (mert a béltartalom folyamatos kiürülésével a beadott enzim is "elfogy", kiürül).

A laktóz intoleráns gyermekek kalcium bevitele
A kalcium a csontok növekedéséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermekkorban és a serdülőkorban. A napi kalciumigény életkorfüggő:

• 0-6 hónapig: 210mg/nap
• 6-12 hónapig: 270mg/nap
• 1-3 évig: 500mg/nap
• 4-8 évig: 800mg/nap
• 9-18 évig: 1300mg/nap

A legtöbb kalcium a tejtermékekben található, így azoknak a gyermekeknek akik laktóz intolerancia miatt nem tudnak tejtermékeket fogyasztani, más módot kell találni a megfelelő napi kalciumbevitelre.
Sok egyéb ételnek van magas kalciumtartalma:

• zöldségek: brokkoli, kelkáposzta
• puha, ehető csontú halak: szardínia, lazac
• bizonyos élőflórás joghurtok a laktózintoleráns betegek által is fogyaszthatók, mert a joghurt készítéséhez használt baktériumflóra termel megfelelő mennyiségű laktáz enzimet.

Amennyiben gyermeke nem tud a táplálékával megfelelő mennyiségű kalciumot bevinni, úgy a szájon keresztüli kalciumpótlás is szóba jöhet.
A kalcium megfelelő felszívódásához szükséges a D vitamin, ezért laktóz intoleráns gyermeknél különös figyelmet kell fordítani a D vitamin ellátottságra is (napozás, rendszeres tojás és máj fogyasztás).