Allergia

Mi az allergia?
Az allergia a szervezet immunrendszerének élettani válasza bármely specifikus külső ingerre, -az allergénre. Minden esetben, amikor a szervezetbe károsító hatású idegen anyag kerül (pl. vírus, vagy baktérium), az immunrendszer azok elpusztításával megvédi a szervezetet a komolyabb károsodástól. Ritkán ez az agresszív védekező folyamat nem károsító anyagok ellen is megindul (pl. pollenek, poratka, állatszőr), ilyenkor beszélünk allergiás betegségről.
Az immunrendszer nagy mennyiségű IgE antitestet (immunglobulin E) termel a feltételezett ellenség megsemmisítésére. Egy-egy típusú IgE egy-egy adott allergénre specifikus. Az allergiás reakció során számos gyulladáskeltő kémiai anyag szabadul fel (hisztamin, citokinek, leukotriének), melyek kellemetlen -ritkán életveszélyes- tüneteket okoznak.

Mik az allergiás reakciók?
Allergiás reakció előfordulhat a bőrön, szemen, tüdőben, vagy az orr-, az arcüreg és a bél nyálkahártyáján. A reakciók a következők lehetnek:

• Rhinitis: orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés.
• Kötőhártyagyulladás: pirosodás a szemen, szemviszketés, könnyezés.
• Atópiás dermatitis: piros, viszkető, száraz, repedezett bőr.
• Urticaria: csalánkiütés.
• Asthma bronchiale: nehézlégzéses rohamokkal járó tüdőbetegség.

Mi okozhat allergiás reakciót?
Bármilyen idegen anyag képes allergiás reakciót kiváltani. A leggyakoribbak a következők:

• pollenek
• poratka
• penészgomba
• állati fehérjék (szőr, vizelet, hámsejtek)
• ételek
• gyógyszerek
• rovarcsípések

Kit érintenek az allergiás betegségek?
Az allergiás betegség az élet során bármikor kialakulhat, életkorra, nemre, szociális helyzetre tekintet nélkül. Az allergiás betegségek családi halmozódása megfigyelhető, de konkrét genetikai hátteret még nem sikerült azonosítani. A betegség tünetei gyakran lassan, fokozatosan alakulnak ki, így a betegek nem észlelik problémának a tüneteiket (pl. az orrviszketést vagy a tüsszögést), de megfelelő kezelés mellett életminőségük jelentősen javítható.

Hogyan diagnosztizálható az allergiás betegség?
Vérvizsgálattal mérhető az adott allergénre specifikus IgE szint, vagy bőrpróba végezhető. A bőrpróba során az tisztított és higított allergénkivonatokat külön-külön vagy a bőrfelületre viszik (epicutan teszt), vagy kis karcolásokkal a bőr felső rétegeibe juttatják (Prick teszt), speciális esetben vékony tűvel a bőr mélyebb rétegeibe fecskendezik. A vérvizsgálat és a bőrpróba egyaránt adhat álpozitív vagy álnegatív eredményt, ezért általában mindkét típusú vizsgálatot elvégzik és az eredményeket a tapasztalati tényekkel összevetve értékelik. A bőrpróbák hamarabb, és általában pontosabb eredményt adnak, mint a vérvizságlatok.
Az "alternatív" módszerekkel (pl íriszdiagnosztika, Vega-teszt, Biorezonancia, stb.) nem diagnosztizálható megbízhatóan az allergiás betegség. IgG típusú ellenanyagok vizsgálatára is lehetőség van, de ezek a vizsgálatok nincsenek standardizálva, szintén nem várhatunk megbízható eredményt tőlük.

Az allergia kezelése
Az allergia kezelését mindig egyénre szabottan, az allergiás reakció típusától függően állítja be a kezelőorvos. A gyógyszeres kezelésről részletesen az egyes betegségeknél olvashat.