Van-e értelme a mostani szigorításoknak, hiszen már úgyis viharossá vált a járvány terjedése?

Röviden: Igen.

Bővebben: A ragályos betegségek terjedésének üteme attól függ, hogy az emberek milyen gyakran találkoznak egymással. Minél alacsonyabbra szorítjuk a találkozások számát, annál lassabb a terjedés üteme - ha teljesen megtiltjuk a találkozásokat, akkor a terjedés megáll (ez történt márciusban). Ahogy újra növekszik a találkozások száma, a betegség újra terjedni kezd, hiszen az emberek nagy többsége még mindig védtelen a vírussal szemben.
Magyar és nemzetközi adatok alapján tudjuk, hogy a személyes találkozások teljes megtiltása romba dönti a gazdaságot és nagyon komoly lelki károkat okoz az embereknek, ezért a teljes lezárás folyamatos fenntartása nem járható út (ezt egyébként a világon egyetlen ország sem választotta). Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha teljesen eleresztjük a gyeplőt és a járvány szabadon terjed, akkor rövid időn belül olyan sok betegünk lesz, hogy az egészségügyi ellátórendszer összeomlik (ezt láttuk Olaszország, Spanyolország, Svédország és az USA egyes régióiban). Köztes megoldást jelent a szigorítások periódikus bevezetése, vagyis amikor azt látjuk, hogy felszalad a friss megbetegedések száma, akkor szigorítunk, amikor lecsökken, akkor enyhítünk, és ezt a két fázist ismételjük addig, amíg a lakosság nagy része védetté nem válik (vagy átvészelés, vagy a vakcina által). Jelenleg a világ legtöbb országa ezt a modellt követi (angolul már neve is van: 3R - Restrict/Release/Repeat). Magyarországon az első hullámban nagyon korán jöttek a megszorítások, ezért alig volt betegünk. Ennek akkor nagy jelentősége volt, hiszen a betegséget alig ismertük, a kezelési lehetőségek még nagyon kezdetlegesek voltak. A második hullámban később érkeztek a megszorítások, mert mostanra már sokkal jobbak lettek a kezelési lehetőségeink, és felkészültebb az ellátórendszer mind személyi, mind tárgyi feltételek tekintetében. Természetesen azt egyelőre senki sem tudja biztosan, hogy a második hullámban esetleg nem túl későn érkeztek-e ezek a megszorítások – ezt csak utólag fogjuk megtudni. Ez a kérdés tisztán szakmai, és jelen pillanatban a legkomolyabb szakemberek sem tudják rá a választ, mindenesetre az biztos, hogy a bulvársajtóban és a közösségi médiában megfogalmazott ezzel kapcsolatos vélemények leginkább érzelmi alapon íródnak, a tudományhoz nem sok közük van.

Összefoglalva: Van értelme a jelenlegi megszorításoknak (még akkor is, ha különböző politikai vagy egyéb csoportosulások (vírustagadók, laposföldhívők, nemzetközi víztükörsimítók szövetsége stb.) ennek az ellenkezőjét állítják. Most az egészségügyi ellátórendszer életben maradása a tét. Ha nem tartjuk be a fokozatosan szigorodó intézkedéseket, akkor az ellátórendszer összeomlását kockáztatjuk.

Miért csak a középiskoláktól felfelé zárták be az oktatási intézményeket?

A már rendelkezésre álló adatok alapján tudjuk, hogy a koronavírus esetében a gyerekek találkozásai nem fokozzák nagy mértékben a járvány terjedését. Ennek az az oka, hogy az új típusú koronavírust elsősorban az idősek és a felnőttek terjesztik, vagyis ezekben a korosztályokban érzi jól magát a vírus, itt szaporodik és innen támadja meg (időnként) a fiatalabb generációk tagjait. Ez érdekes és nem megszokott jelenség, mert a szokványos légúti vírusok esetében ez éppen fordítva van: ezek a vírusok (pl az influenza) a gyerekek között szaporodnak, ott érzik jól magukat és onnan támadják az idősebb generációkat.

Elérhető-e már az influenza elleni védőoltás?

Az oltóanyag elfogyott és az utánpótlás hiányának okáról nincs információm. Összességében a hozzám tartozó gyerekek 1,78%-át tudtam beoltani, és nem tudom, hogy lesz-e még idén vakcina-utánpótlás. Öröm az ürömben, hogy a gyerekek szerencsére sem az influenzától, sem a koronavírustól nem betegszenek meg súlyosan, őket idén is inkább csak a felnőttek fokozottabb védelme érdekében kellene/kellett volna oltani.

Mi a helyzet a COVID elleni vakcinákkal?

Hamarosan elkészülnek, és az előzetes adatok alapján várhatóan hatékonyak is lesznek. Időben a leghamarabb az amerikai Pfizer cég vakcinája fog elkészülni, ők december végére befejezik a fázis III. vizsgálatokat is (A fázis I. vizsgálat azt elemzi, hogy működik-e a vakcina, a fázis II. vizsgálat a biztonságosságot elemzi, a fázis III. vizsgálat pedig a ritka mellékhatásokat keresi). A sokat hivatkozott “orosz vakcinával” a tervek szerint 2021. április-május táján fejeződnek be a fázis III. vizsgálatok. A többi fejlesztő (angol, francia, német és kínai cégek) szintén a jövő év közepére fejezik be ezeket a vizsgálatokat. Természetesen előállhat olyan helyzet, amikor a fázis III. vizsgálat befejezése előtt már engedélyezik a vakcina használatát, és ha ez így lesz, akkor az oltás beadása csak önkéntes alapon történik majd. Általánosan elérhető, tökéletesen tesztelt és nagy mennyiségben rendelkezésre álló COVID-vakcina csak a jövő év második felétől várható. Nagy a nyomás a gyártókon és az engedélyező hatóságokon is, mert a világtörténelemben még nem fordult elő, hogy ennyire rövid idő alatt, ennyire nagy mennyiségben kellett volna előállítani vakcinát valamilyen alig ismert, de veszélyes betegség ellen. Előre fel kell készülni rá, hogy sok lesz a hamis, megtévesztő információ a vakcinákkal kapcsolatban (mind pro és kontra), és nehéz lesz kiválasztani a hiteles adatokat.

Hogy állunk a COVID elleni gyógyszerekkel?

A nagy reményekkel induló gyógyszerek közül néhány sajnos a részletes vizsgálatok alapján hatástalannak bizonyult. A nemrégiben beszerzett favipiravir, a (Richter által is gyártott) remdesivir (mindkettő vírusellenes készítmény), a szteroidok és a COVID-ot átvészelt betegek vérplazmájából előállított készítmények viszont igazoltan hatékonynak bizonyultak és egyre jobb esélyt adnak a betegek gyógyítására. A COVID betegségen átesettek véradásáról további információ itt található: https://www.ovsz.hu/hu/hirek/tajekoztato-konvaleszcens-plazmadonoroknak Kérem, hogy aki átesett a betegségen (PCR vizsgálattal igazoltan), az jelentkezzen plazmadonornak - ezzel ténylegesen életet menthet.