Tényleg senki nem tarthat családi összejövetelt a karácsonyi időben?

A nemzetközi és a magyar ajánlások szerint tényleg nem. Mindezek mellett azonban érdemes két dolgot megfontolni:

1. Aki bizonyítottan átesett a fertőzésen (van orrváladékból készült antigéntesztje, ami pozitív lett ÉS voltak klinikai tünetei, vagyis valóban beteg is volt), az 6 hónapon keresztül védettnek tekinthető.
2. Aki védett (tehát 6 hónapon belül beteg volt, és a vírustesztje pozitív volt), az nem valószínű, hogy a vírust hordozóként át tudná adni bárki másnak, de azt biztosan kizárni nem lehet. 

1. Az antigéntesztek (vírus kimutatását célzó tesztek): A betegség kezdete utáni első-második naptól a 8-10. napig mutatják ki a vírus jelenlétét.
   1. Antigén-gyorsteszt: vattapálcával, orrból vett mintából kb 15 perc alatt elvégzett vizsgálat. 
      1. Ha pozitív: az illető beteg és fertőzőképes
      2. Ha negatív: el kell végezni az érzékenyebb vizsgálatot (PCR)
   2. PCR vizsgálat: vattapálcával, orrból és/vagy garatból vett mintából végzett vizsgálat, az eredmény néhány nap alatt készül el. Kevesebb vírust is ki tud mutatni, mint az antigén gyorsteszt, ezért érzékenyebb annál.
      1. Ha pozitív: az illető beteg és fertőzőképes
      2. ​Ha negatív: az illető betegségét igen nagy valószínűséggel nem a koronavírus okozza és a mintavétel időpontjában koronavírus szempontjából nem fertőzőképes
2. Az antitest-tesztek (az immunválasz kimutatását célzó tesztek): A betegség kezdete utáni 7-10. naptól hosszú ideig, akár hónapokig is értékelhető eredményt adó tesztek. Ezeket a teszteket vérből végezzük (vércseppből gyorsteszttel, vénás vérből laboratóriumi műszerekkel). 
   1. ​IgM: a betegség 7-10. Napjától a 14-20. napjáig működő teszt
      1. Ha pozitív: friss fertőzésről van szó. A fertőzőképességről nem ad konkrét információt, csak annyit tudunk mondani, hogy a fertőzés egy-két hetes lehet.
      2. ​Ha negatív: vagy a fertőzés első 7 napjában vagyunk, vagy a fertőzés több, mint 20 napja lezajlott, vagy nem koronavírus okozta a betegséget
   2. IgG: a betegség 14-20. Napja után működő teszt
      1. Ha pozitív: A betegséget az illető már átvészelte, és amíg a szervezetében az IgG kimutatható, addig a betegséggel szemben védettnek tekinthető
      2. Ha negatív: Vagy nem telt még el 14-20 nap a fertőzés óta, vagy a fertőzést nem koronavírus okozta.

Néhány életszerű vizsgálati felállás:

• Az illető tünetes, antigéntesztje (gyorsteszt vagy PCR) pozitív: a betegségét biztosan koronavírus okozza, a mintavétel időpontjában még fertőzőképes
• Az illető tünetes volt, de már meggyógyult antigéntesztje (gyorsteszt vagy PCR) negatív: a mintavétel időpontjában nem fertőzőképes. Betegségét nem tudjuk mi okozta.
• Az illető tünetes volt, már meggyógyult, IgG-je pozitív (vércseppből, vagy vénás vérből): a beteg átesett a betegségen, jelenleg védettsége van a koronavírussal szemben

Az oltásokról

A ma rendelkezésre álló eszközökkel három megközelítési módon lehetséges a koronavírus ellen vakcinát készíteni (a világon jelenleg közel 250 cég fejleszt koronavírus elleni vakcinát):

1. Génbázisú vakcinák: alapvető működési elvük, hogy a vírus felismerhetőségét kódoló génszakaszt juttatjuk az emberi szervezetbe, ami ott olyan fehérjék termelődését okozza, amit az immunrendszer már képes idegenként felismerni. A bejuttatott vírus-génszakasz egy hírvivő mRNS szakasz, ami nem tud az emberi sejtekben maradandó genetikai változást okozni (a biztonságosság szempontjából ez nagyon fontos). 
   1. mRNS alapú direkt vakcinák: A vírus-eredetű mRNS szakaszt közvetlenül, injekció formájában juttatjuk a szervezetbe. A módszer előnye, hogy gyorsan kifejleszthető az oltóanyag, a vakcina pedig, nagy mennyiségben és nagyon biztonságosan előállítható. Hátránya hogy a kész oltóanyag nagyon bomlékony, ezért a gyártástól közvetlen a beadásig -70 fokon kell tárolni. Ezzel a technológiával korábban még nem készült emberi vakcina, így nincs vele gyakorlati tapasztalatunk. Erre a módszerre a legismertebb példa a Pfizer/BioNtech és a Moderna vakcinája.
   2. Vektor-vakcinák: A vírus-eredetű mRNS génszakaszt, egy - emberre ártalmatlan, szaporodni nem képes -, másik vírusba csomagolják (ez a vektor), és ezt a másik vírust használják arra, hogy a kívánt mRNS-t az emberi sejtekbe bejuttassák. A módszer előnye, hogy a kész vakcina stabilabb (elég csak -20 fokon tárolni), és ilyen módon már létezik egy 2015-ben engedélyezett ebola-elleni vakcina, tehát a technológiával már van némi tapasztalatunk is. Erre példa az AstraZeneca vakcinája, vagy az “orosz vakcina” a Sputnik5. 
2. Elölt, vagy legyengített vírust tartalmazó vakcinák: céljuk, hogy a kórokozó vírust juttassuk be az emberi szervezetbe, de úgy, hogy a vírus betegséget már ne tudjon okozni. A módszert már évtizedek óta alkalmazzuk (ilyenek pl. a BCG, az MMR, a bárányhimlő vagy az influenza elleni oltások). A módszer hátránya, hogy hosszú időbe telik a vakcina kifejlesztése, és nem lehet gyorsan nagy mennyiségben előállítani, mert a technológia rendkívül bonyolult és az elhamarkodott tömeggyártás számos biztonsági kockázatot hordozhat. Hátránya még, hogy a kiváltott immunválasz kevésbé erős és tartós, mint ami a génbázisú vakcinákkal elvileg elérhető. Erre példa a kínai CanSino cég fejlesztése.

Utolsó kérdés: A doktor úr beoltatná magát?

Aki idáig eljutott az olvasásban, annak megválaszolom: igen. A három közül bármelyik vakcinával. A covid betegségről biztosan tudjuk, hogy 20 éves kor felett már lehet veszélyes, és ahogy haladunk előre az életkorral, egyre veszélyesebb. A covid magyarországi halálozása már eddig is meghaladta az influenza éves halálozási számait, és a covid járványnak egyelőre még a végét sem látjuk. Az oltóanyagok mindhárom verziója elméletileg biztonságos, nagyon komoly technológiával készülő vakcina, és az oltásokkal eltelt bő 60 éves tapasztalatunk alapján nincs okunk feltételezni, hogy ezek a vakcinák problémásak lennének. A biztonságossági kérdésre végső választ leghamarabb 10 év múlva fogunk kapni. A covid betegséget 10 év alatt biztosan el fogom kapni (akár többször is), és egyáltalán nem biztos, hogy túlélem.