- Részletek
- Írta: Dr. Vaszil László
Online bőrgyógyászati rendelés
A járványhelyzet egyik pozitív következménye a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának új fejlesztése a távbőrgyógyászati rendelés, a “Teledermatológia”. Egy mobiltelefonra tölthető alkalmazás segítségével lefényképezzük a kérdéses bőrelváltozást, és néhány munkanapon belül megkapjuk a leletet. A telefonos alkalmazás ingyenes (iOS-en és Androidon is fut), az ellátás államilag finanszírozott - vagyis mindössze érvényes TAJ kártyával kell rendelkeznünk, hogy igénybe vehessük a szolgáltatást. A részletek itt: Teledermatológia
Ha átestem a betegségen, meddig tart a védettség?
A mostani becslések szerint aki átvészeli az új koronavírus-fertőzést, az 2-3 évre biztosan védett lesz (sajnos élethosszig tartó védettségre nem számíthatunk). Ez azért fontos, mert ha túl leszünk ezen a mostani járványon, akkor a következő években ekkora járványra és ilyen szigorú intézkedésekre már nem kell számítanunk, hiszen az emberek egy jelentős részének már lesz védettsége.
Mikorra lesz gyógyszer?
A gyógyszerkísérletek már zajlanak, de -egy nagyon ígéretes próbálkozás kivételével- sajnos még nem létezik olyan vegyület amit speciálisan erre a vírusra fejlesztettek volna ki. A legtöbb kísérlet már meglévő gyógyszerek (pl. Malária, HIV vagy Ebola elleni készítmények) esetleges hatásosságát vizsgálja. Ezekhez a gyógyszervizsgálatokhoz idő és alapos szervezés kell, tehát az eredményekre még várnunk kell. A sajtóban megjelenő hírek leginkább az újságírók vágyait tükrözik, tudományos alapjuk nem sok van. Egy megbízhatóan összeállított gyógyszervizsgálat időtartama legalább fél év (ha szerencsénk van, és az eredmények már a vizsgálat közben látványosan jók, akkor hamarabb is alkalmazhatják az adott gyógyszert COVID ellen - ez eddig még nem történt meg).
Mikor lesz vakcina?
Jó hír, hogy vakcina biztosan lesz - a technológia rendelkezésre áll, elvi akadálya nincs az oltóanyag elkészítésének (ez azért jó hír, mert rengeteg kórokozó van, ami ellen egyelőre még elméletileg sem lehet hatékony vakcinát készíteni). Az persze kérdés, hogy a vakcina mennyire lesz hatékony. Az első verzió már állatkísérletes fázisban van. Ha a fejlesztés során minden jól alakul, és a hatékonyság is megfelelő lesz, akkor körülbelül egy év múlva mindenki számára elérhető lesz a védőoltás.
Mi a helyzet a BCG oltással?
A BCG oltásról két dolgot tudunk biztosan: 1) a TBC ellen nem nagyon hat, 2) az immunrendszer védekezőképességét általánosságban véve “felpiszkálja". Ennek nyomán merült fel, hogy esetleg a COVID ellen is használható lenne. Ez a kérdés tulajdonképpen csak azokat az országokat érinti, ahol már nem használják ezt a vakcinát - Magyarországon a mai napig kötelező ez a védőoltás, minden csecsemő az újszülöttosztályon megkapja. De Magyarországon sincs szabad forgalomban ez az oltóanyag (patikában nem lehet megvásárolni), csak a szülészeti osztályok juthatnak hozzá, vagyis felnőttek önkéntes újraoltása nem megoldható.
Mennyire megbízhatóak a koronavírus tesztek?
A koronavírus tesztekkel is az a nehézség, mint magával a betegséggel: mivel a vírus korábban embert nem támadott, így eddig tesztek sem léteztek a vírus kimutatására, azokat a lehető legrövidebb idő alatt kellett kifejleszteni a kutatóknak. Technikailag két módszer alkalmazható a vírus kimutatására:
1) PCR vizsgálat: ez a teszt a vírus genetikai állományát mutatja ki a beteg légúti váladékaiban. A vizsgálat megbízhatósága kezdetben alacsony volt, most már 80-90% körüli. Tévesen pozitív eredményt nagyon ritkán ad, tévesen negatívat gyakran. A vizsgálat költséges és időigényes (24 óra minimum), de a teszt nagyon hamar, akár a betegség kialakulása előtti 1-2 naptól fogva már használható (ekkor már mérhető mennyiségben van jelen a vírus a váladékokban).
2) szerológiai vizsgálat: a megfertőzött ember specifikus immunválaszát mutatja ki a teszt - vagyis azt a vérben keringő ellenanyagot, ami csak akkor termelődik, ha az új típusú koronavírussal fertőződött meg a vizsgált személy. Ez a módszer olcsó és gyors, az eredmény 20 perc alatt elkészül, de csak a fertőzés 4.-7. napjától használható (ennyi idő kell, amíg az immunválasz kialakul). Ezzel a technikával az a probléma, hogy nagyon bonyolult összeállítani egy megbízható tesztet (kb. mint Technics legóból prospektus nélkül kirakni egy Bugatti Chiron-t). Rengeteg cég dolgozik ezen és az elmúlt 1-2 hétben elárasztották a nemzetközi piacokat ezek a tesztek, de semmilyen megbízható információ nincs arról, hogy melyik működik és melyik nem (pl. Csehország és a MOSZAD is nagy tételben vásárolt be használhatatlan teszteket). Magyarország is megállapodott két céggel, a tesztek már megérkeztek, a megbízhatósági vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak. Ha ezek a tesztek valóban megbízhatónak bizonyulnak, akkor hatósági engedélyt kapnak, és néhány héten belül széles körben használhatóvá válnak (biztosan megbízható szerológiai tesztje csak Dél-Koreának van, de ők nem adnak el egy darabot se senkinek).
Miért nem tesztelünk többet, számít-e ez egyáltalán?
A miért nem tesztelünk többet kérdésre az előző pont tulajdonképpen már válaszolt: nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségű megbízható teszt (nem csak nálunk, a világon sehol). Kétes megbízhatóságú tesztek tömeges végzése pedig nem segítene a járvány leküzdésében (pl. a tévesen negatívnak tesztelt fertőzöttet nem köteleznénk karanténra). A járvány terjedésének megítélése szempontjából nem a fertőzöttek abszolút száma az elsődleges, hanem a fertőzöttek számának növekedési üteme. A növekedési ütem - a görbe meredeksége - kevesebb teszt elvégzése esetén is ugyanakkora, mint több teszt elvégzésekor (feltéve, ha a mintavételi módszert és gyakoriságot menet közben nem változtatjuk meg). Mivel gyógyszeres kezelés még nem létezik a COVID betegségre, ezért a betegek szempontjából sem lényeges kérdés, hogy teszteljük-e őket vagy sem - a konkrét tennivalókat a beteggel kapcsolatban nem befolyásolja az eredmény. Járványügyi szempontból elméletileg jó megoldás lett volna, ha kezdettől fogva mindenkit letesztelünk - de erre Dél-Korea kivételével egyetlen ország sem volt képes a rendelkezésre álló tesztek kezdeti megbízhatatlansága és alacsony darabszáma miatt.
Minden 8. fertőzött egészségügyi dolgozó - akkor most van elég védőeszköz vagy nincs?
A sajtóban megjelent hír helyes értékeléséhez hozzátartozik, hogy arányaiban az egészségügyi dolgozók között sokkal több tesztet végeztek már el, mint a lakosság körében. Ez természetes, hiszen nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók közül azonnal kiszűrjük a fertőzötteket, nehogy továbbadják a vírust a betegeiknek. Magyarországon eddig az egészségügyi dolgozók 0,075%-a fertőződött meg, az USA néhány államában ez az arány már 8% fölötti - és a járvány náluk is március elején kezdődött.
Egy kis nemzetközi kitekintés (angol nyelvtudás előny):
A/CDC :-) https://youtu.be/CnEF1TLnb2A?t=55
BeeGees https://youtu.be/nmUXntGlqFI
Adele https://youtu.be/M5azNpTwVk8
A járványhelyzet egyik pozitív következménye a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának új fejlesztése a távbőrgyógyászati rendelés, a “Teledermatológia”. Egy mobiltelefonra tölthető alkalmazás segítségével lefényképezzük a kérdéses bőrelváltozást, és néhány munkanapon belül megkapjuk a leletet. A telefonos alkalmazás ingyenes (iOS-en és Androidon is fut), az ellátás államilag finanszírozott - vagyis mindössze érvényes TAJ kártyával kell rendelkeznünk, hogy igénybe vehessük a szolgáltatást. A részletek itt: Teledermatológia
Ha átestem a betegségen, meddig tart a védettség?
A mostani becslések szerint aki átvészeli az új koronavírus-fertőzést, az 2-3 évre biztosan védett lesz (sajnos élethosszig tartó védettségre nem számíthatunk). Ez azért fontos, mert ha túl leszünk ezen a mostani járványon, akkor a következő években ekkora járványra és ilyen szigorú intézkedésekre már nem kell számítanunk, hiszen az emberek egy jelentős részének már lesz védettsége.
Mikorra lesz gyógyszer?
A gyógyszerkísérletek már zajlanak, de -egy nagyon ígéretes próbálkozás kivételével- sajnos még nem létezik olyan vegyület amit speciálisan erre a vírusra fejlesztettek volna ki. A legtöbb kísérlet már meglévő gyógyszerek (pl. Malária, HIV vagy Ebola elleni készítmények) esetleges hatásosságát vizsgálja. Ezekhez a gyógyszervizsgálatokhoz idő és alapos szervezés kell, tehát az eredményekre még várnunk kell. A sajtóban megjelenő hírek leginkább az újságírók vágyait tükrözik, tudományos alapjuk nem sok van. Egy megbízhatóan összeállított gyógyszervizsgálat időtartama legalább fél év (ha szerencsénk van, és az eredmények már a vizsgálat közben látványosan jók, akkor hamarabb is alkalmazhatják az adott gyógyszert COVID ellen - ez eddig még nem történt meg).
Mikor lesz vakcina?
Jó hír, hogy vakcina biztosan lesz - a technológia rendelkezésre áll, elvi akadálya nincs az oltóanyag elkészítésének (ez azért jó hír, mert rengeteg kórokozó van, ami ellen egyelőre még elméletileg sem lehet hatékony vakcinát készíteni). Az persze kérdés, hogy a vakcina mennyire lesz hatékony. Az első verzió már állatkísérletes fázisban van. Ha a fejlesztés során minden jól alakul, és a hatékonyság is megfelelő lesz, akkor körülbelül egy év múlva mindenki számára elérhető lesz a védőoltás.
Mi a helyzet a BCG oltással?
A BCG oltásról két dolgot tudunk biztosan: 1) a TBC ellen nem nagyon hat, 2) az immunrendszer védekezőképességét általánosságban véve “felpiszkálja". Ennek nyomán merült fel, hogy esetleg a COVID ellen is használható lenne. Ez a kérdés tulajdonképpen csak azokat az országokat érinti, ahol már nem használják ezt a vakcinát - Magyarországon a mai napig kötelező ez a védőoltás, minden csecsemő az újszülöttosztályon megkapja. De Magyarországon sincs szabad forgalomban ez az oltóanyag (patikában nem lehet megvásárolni), csak a szülészeti osztályok juthatnak hozzá, vagyis felnőttek önkéntes újraoltása nem megoldható.
Mennyire megbízhatóak a koronavírus tesztek?
A koronavírus tesztekkel is az a nehézség, mint magával a betegséggel: mivel a vírus korábban embert nem támadott, így eddig tesztek sem léteztek a vírus kimutatására, azokat a lehető legrövidebb idő alatt kellett kifejleszteni a kutatóknak. Technikailag két módszer alkalmazható a vírus kimutatására:
1) PCR vizsgálat: ez a teszt a vírus genetikai állományát mutatja ki a beteg légúti váladékaiban. A vizsgálat megbízhatósága kezdetben alacsony volt, most már 80-90% körüli. Tévesen pozitív eredményt nagyon ritkán ad, tévesen negatívat gyakran. A vizsgálat költséges és időigényes (24 óra minimum), de a teszt nagyon hamar, akár a betegség kialakulása előtti 1-2 naptól fogva már használható (ekkor már mérhető mennyiségben van jelen a vírus a váladékokban).
2) szerológiai vizsgálat: a megfertőzött ember specifikus immunválaszát mutatja ki a teszt - vagyis azt a vérben keringő ellenanyagot, ami csak akkor termelődik, ha az új típusú koronavírussal fertőződött meg a vizsgált személy. Ez a módszer olcsó és gyors, az eredmény 20 perc alatt elkészül, de csak a fertőzés 4.-7. napjától használható (ennyi idő kell, amíg az immunválasz kialakul). Ezzel a technikával az a probléma, hogy nagyon bonyolult összeállítani egy megbízható tesztet (kb. mint Technics legóból prospektus nélkül kirakni egy Bugatti Chiron-t). Rengeteg cég dolgozik ezen és az elmúlt 1-2 hétben elárasztották a nemzetközi piacokat ezek a tesztek, de semmilyen megbízható információ nincs arról, hogy melyik működik és melyik nem (pl. Csehország és a MOSZAD is nagy tételben vásárolt be használhatatlan teszteket). Magyarország is megállapodott két céggel, a tesztek már megérkeztek, a megbízhatósági vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak. Ha ezek a tesztek valóban megbízhatónak bizonyulnak, akkor hatósági engedélyt kapnak, és néhány héten belül széles körben használhatóvá válnak (biztosan megbízható szerológiai tesztje csak Dél-Koreának van, de ők nem adnak el egy darabot se senkinek).
Miért nem tesztelünk többet, számít-e ez egyáltalán?
A miért nem tesztelünk többet kérdésre az előző pont tulajdonképpen már válaszolt: nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségű megbízható teszt (nem csak nálunk, a világon sehol). Kétes megbízhatóságú tesztek tömeges végzése pedig nem segítene a járvány leküzdésében (pl. a tévesen negatívnak tesztelt fertőzöttet nem köteleznénk karanténra). A járvány terjedésének megítélése szempontjából nem a fertőzöttek abszolút száma az elsődleges, hanem a fertőzöttek számának növekedési üteme. A növekedési ütem - a görbe meredeksége - kevesebb teszt elvégzése esetén is ugyanakkora, mint több teszt elvégzésekor (feltéve, ha a mintavételi módszert és gyakoriságot menet közben nem változtatjuk meg). Mivel gyógyszeres kezelés még nem létezik a COVID betegségre, ezért a betegek szempontjából sem lényeges kérdés, hogy teszteljük-e őket vagy sem - a konkrét tennivalókat a beteggel kapcsolatban nem befolyásolja az eredmény. Járványügyi szempontból elméletileg jó megoldás lett volna, ha kezdettől fogva mindenkit letesztelünk - de erre Dél-Korea kivételével egyetlen ország sem volt képes a rendelkezésre álló tesztek kezdeti megbízhatatlansága és alacsony darabszáma miatt.
Minden 8. fertőzött egészségügyi dolgozó - akkor most van elég védőeszköz vagy nincs?
A sajtóban megjelent hír helyes értékeléséhez hozzátartozik, hogy arányaiban az egészségügyi dolgozók között sokkal több tesztet végeztek már el, mint a lakosság körében. Ez természetes, hiszen nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók közül azonnal kiszűrjük a fertőzötteket, nehogy továbbadják a vírust a betegeiknek. Magyarországon eddig az egészségügyi dolgozók 0,075%-a fertőződött meg, az USA néhány államában ez az arány már 8% fölötti - és a járvány náluk is március elején kezdődött.
Egy kis nemzetközi kitekintés (angol nyelvtudás előny):
A/CDC :-) https://youtu.be/CnEF1TLnb2A?t=55
BeeGees https://youtu.be/nmUXntGlqFI
Adele https://youtu.be/M5azNpTwVk8
Vigyázzunk egymásra!
